Cégünkről | Birtokpolitika

Erdészeti birtokpolitika a gyakorlatban
egy gyakorló birtokpolitikus gondolatai

A VADEX Mezőföldi Zrt Fejér Megye állami erdőterületeinek nagy részén gazdálkodik, összesen 19 ezer ha-on.

Feladatunk, hogy megfeleljünk az erdőtől elvárt hármas funkciónak, nevezetesen a gazdasági, a jóléti és a környezetvédelmi célnak, amelyet a társadalom elvár tőlünk.

Az elvárással együtt azonban szinte kizárólag a gazdasági, azaz a faanyag tekintetében hajlandó ennek az értékét megfizetni, és ebből a bevételből kell finanszírozni a másik két igényt is. Ennek a célnak rendeljük alá a birtokpolitikánkat figyelembe véve a törvényi előírások nyújtotta szűkös kereteket.

Föld -mint termelő eszköz

Az erdő a termőföld hasznosításának egyik formája, annak a termőföldnek, amely közgazdasági megfogalmazásban egy sajátos termelő eszköz, amely a többitől eltérő tulajdonságokat mutat.

Az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a rendelkezésünkre álló földterület véges. A termőföld helyhez kötött, térben nem mozgatható, a térbeli pozíciója általában a környezet változásának függvénye.

További sajátosságai a térbeli kötöttségen kívül, a termelési és biológiai folyamatok összekapcsolódása, a nagyon eltérő minőségi különbségek, a lassú tőkekörforgás stb.

A földnek, mint termelő eszköznek a többitől eltérő kiemelt tulajdonsága annak vagyonmegőrző képessége, amely egyszerűen annak tulajdonítható, hogy a termőföld nem amortizálódik el, értékét megtartja (sőt növelheti), tartós megélhetési garanciát, és bizonyos értelemben egzisztenciát jelent a tulajdonosának, illetve a használójának.

A fentiekből következik, hogy a földdel foglalkozók a legtöbb esetben hosszabb távon gondolkodnak, amelynek kereteit az adott országban hozott törvények adják.

Földtörvény -birtokpolitika

Magyarországon 1994. évi LV törvény adja meg a termőföldre vonatkozó előírásokat. A birtokpolitika mozgásterét elsősorban a föld tulajdonszerzésének szabályai határozzák meg, amely köztudottan jelenleg elsősorban 5§ magánszemélyeknek 300 ha nagyságú, vagy 6000 Ak értékben engedi meg a földvásárlást, és teljesen kizárja 6§ a jogi személyeket, kivétel a Magyar Állam az önkormányzat és a közalapítvány.

A rendszerváltás előtt meglévő állami földek terhére lezajlott kárpótlási földszerzés, valamint a felbomló szövetkezetek részarány kiadásai nagyon szétaprózott birtokszerkezet jött létre. A magántulajdonosoknak lehetőségük nyílik az együttesen művelhető családi birtok kialakítására 26-35§ birtokrendezési eljárást kezdeményezni a földhivatalnál, valamint önkéntes birtokösszevonási földcserét végrehajtani.

A magánszemélyek esetében elővásárlási jogokkal korlátozza a tulajdonszerzést, hogy a leghatékonyabb hasznosítást és a fenti birtokpolitikát, a birtokkoncentrációt megvalósítsa. Elővásárlási jogot biztosít elsősorban a haszonbérlőnek, továbbá sorrendben a szomszédnak, a helyben lakónak, a Magyar Államnak, ezeken belül pedig a családi gazdálkodónak, és második helyen a vállalkozónak.

Erdészeti birtokpolitika

Európa élen jár az erdészeti politika regionális koordinációja fontosságának felismerésében, és 1990-ben létrehozta az Európai Erdők Védelmének Miniszteri Konferenciáját, amely azóta többször megismétlődött, és önkéntes kötelezettségvállaláson alapuló határozatokat hozott. Ezek beépültek a mi erdőtörvényünkbe is, amely tartamos erdőgazdálkodás mellett a természetszerű erdőgazdálkodás irányába is hat. Szigorú előírásokat tartalmaz, mondhatni konzervatív módon, amivel korlátozza a tulajdonost tulajdonosi jogainak gyakorlásában, éppen az erdő fennmaradása érdekében, sőt az erdővel nem rendelkezőknek, az erdő javaihoz és szolgáltatásaihoz való hozzájutása érdekében.

Ezt a konzervativizmust a hazai szakvélemény támadja, a nemzetközi viszont egyértelműen elismeri. Jelenleg napirendi téma az erdőtörvény módosítása, vélhetően lesznek engedmények, de várhatóak szigorítások is.

2004. évben a Kormány elfogadta a Nemzeti Erdőprogramot, amely széleskörű társadalmi egyeztetéssel jött létre, az erdővel való gazdálkodás hosszú távú céljait tűzi ki, a szakmai alapfeladatok mellett az ágazatközi kapcsolatokat is figyelembe veszi.

Ennek főbb céljai:

Állami és magán erdőgazdálkodás fejlesztése
Erdőtelepítés, és szerkezetátalakítás
Természetvédelem
Fenntartható vadgazdálkodás
Racionális fahasznosítás

Az erdő sajátos szerepét jelzi, hogy mint a termőföld egyik művelési ágaként önálló törvény, az erdőtörvény szabályozza a hasznosítását. Az 1996 évi LIV. törvény már az európai jogharmonizáció jegyében született.

Az erdészeti birtokpolitikának kiemelt szerep jut a tartamos erdőgazdálkodás fenntartásában, az EVT 3§(1) bekezdésben külön deklarált nemzeti erdővagyon gyarapításában.

A környezet állapotának javítása érdekében támogatja az új erdő telepítést, a meglévők fenntartását, védelmét.

Minimális elvárás az, hogy az, hogy az erdőterület ne csökkenjen. Ennek a feladatának eleget téve az állam a saját tulajdonában lévő erdők esetében közérdek fokozottabb érvényesítéséről gondoskodik.

A tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását szolgáló intézkedések legfontosabb elemei az ökológiai, a szociális és az ökonómiai szempontok.

Az ökológiai szempontok szerint a természetvédelem és az erdőgazdálkodás érdekeit úgy kell harmonizálni, hogy a tulajdonos, a gazdálkodó, a kikapcsolódni vágyó is együttesen vállalni tudja. Kölcsönösen meg kell érteni a különböző igényeket, közös koncepciót kell kialakítani és megvalósítani. Az erdők nagy része a bennük zajló erdőgazdálkodásnak köszönhetően lett értékes és védett, amely mutatja, hogy az erdőgazdálkodás és a természetvédelem nem zárja ki egymást. Ennek a feladatának eleget téve a saját tulajdonában álló erdők esetében közérdek fokozottabb érvényesítéséről gondoskodik.

Ökonómiai szempontok szerint a faanyagnak, mint megújuló nyersanyagnak a megtermelése és felhasználása jelenti.  A faanyag jelentősége természetes volta miatt jelentősen növekszik, és a társadalom folyamatosa igényt tart rá, ezért még ha a hangsúlyok el is tolódnak, a termelés biztonságát meg kell teremteni.

Ide kell sorolni a vadászatot a vadgazdálkodást is, valamint a többi erdei mellékterméket.

Szociális szempontok, és az ökonómiai szempontok egyik találkozási pontja a munkahely, amely a térségben még mindig fontos tényező, és a tartamos többcélú erdőgazdálkodás erősíti és megtartja az elmaradottabb régiókat.

Az állami erdők kezelést végző erdészek célja, amelyet az Erdészeti Egyesület is képvisel, hogy az erdőterületeket igényes szakszerű módon gyarapítsák,

Az erdészetpolitikai célok végrehajtására többféle eszköz áll rendelkezésre:

Információ, amelynek a jentőségéről nem lehet eleget beszélni, amely magába foglalja a társadalmi kommunikációt és a tudatos környezetvédelmi képzést, a szaktanácsadást.

A deklarált célok elérését önmagában nem lehet várni, hanem gondoskodni kell a finanszírozás megteremtéséről is. Ennek egyik eleme a támogatási rendszer, a másik lényeges eleme a korábban említett ökonómia, azaz a rentábilis gazdálkodás megteremtése, amely a faanyag újratermelését is elősegíti.

Elengedhetetlen elem a társadalmi elvárásokat  jól megfogalmazó jogi szabályozás , amely keretet teremt a erdőtulajdonosok, és az erdőt járók érdekeinek, elősegíti az ökológiai fejlődét, tartamos erdőgazdálkodást.

Az erdőgazdaság jelenlegi jogi helyzete:

Az állami erdőgazdaságok jelenleg állami tulajdonban lévő földterületen gazdálkodnak ideiglenes vagyonkezelői szerződéssel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden birtokpolitikai ügyben be kell kérni a tulajdonosi jogok gyakorlójától az engedélyt, még az erdőtelepítésekhez is. Eddig a cégünk az ÁPV Rt-hez tartozott, az általunk kezelt fölterület pedig a védett területek esetében a KVI-hez, a többi termőföld esetében NFA-hoz. Ez az állapot szűnt meg 2008. január 1-jével, amikor megalakult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Így cégként is és a vagyonkezelt földek tekintetében is egy kézbe tartozunk. Az általunk kezelt földek után vagyonkezelési díjat kell fizetnünk a tulajdonosnak.

Talán nem mindenki tudja, hogy az erdőgazdaságok a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága által elkészített 10 évre szóló üzemtervek alapján dolgoznak, amelyekben a korábban említett szempontrendszerek érvényesítésével állítanak össze, és az ebben szereplő, kötelező előírásokat a gazdálkodónak maradéktalanul végre kell hajtani, hozzá teszem akár mennyibe is kerül. Összességében itt egy külső ellenőrző szervezet működik, aki minden évben engedélyezi az éves tervek alapján a munkát, valamint többszöri ellenőrzéssel felügyeli azt. Komoly büntetés jár azért, ha valaki megszegi az előírásokat, és engedély nélküli fakitermelést, vagy művelési ág változást hajt végre.

Birtokpolitika a minden napi életben

Az alábbiakban bemutatásra kerül egy pillanatnyilag 100%-ban állami tulajdonú erdőgazdaság mindennapi életében felmerülő néhány birtokpolitikai problémát, és azok megoldására tehető intézkedéseket.

Földvásárlás:

A fenti törvényi ismertetés alapján egyértelmű, hogy jogi személy nem vásárolhat földterületet.

Egy tradicionális mezőgazdasági vállalat életében ez a kitétel igen komoly gondot jelent, ugyanis az elmúlt 20 évben súlyos nehézségeket okozott ennek a törvényi előírásnak a betartása.

A kiemelkedő problémát a törvényben is deklarált együttes földhasznosítás, koncentráció kialakíthatóságának a hiánya okozza.

Vannak beékelődő idegen tulajdonban lévő földterületek az általunk kezelt erőterületekbe, amelyeknek a hasznosítása, megművelése probléma nekünk, probléma a tulajdonosnak.

Képzeljenek el mintegy 1000 ha bekerített földterületen gazdálkodó vadaskertet, amelybe itt-ott egy ha, 3500 m2 kisebb nagyobb beékelődő idegen tulajdonú terület van. A terület zárt, csak kapun keresztül, ellenőrzött személyeknek lehet bemenni. Miután biztosítanunk kell a vagyon védelmét, valamint állategészségügyi szempontból a tisztaságát, ezért az alkalmazottakon kívül idegen nem járhat be a területre. Elég nehéz azonban bejárás nélkül megművelni egy földterületet.

Miután nem tudunk földet vásárolni, és a problémát véglegesen megoldani ezért az alábbi lehetőségekből választhatunk.

1. Nem csinálunk semmit, és várunk hátha történik valami.

Ez akkor lehetséges, ha a tulajdonosa nem akarja művelni a földjét, és nem is jelentkezik.

2. Földbérleti szerződést kötünk hosszú távra.

Miután kényszer megállapodásról van szó, nem tudunk egyenlő piaci szereplőként tárgyalni, ezért adott esetben irreálisan magasra szökhet a bérleti díj, amelyben többszörösét kell kifizetnünk bérleti díjban anélkül, hogy tényleges bevételünk lenne a területen, valamint a kifizetett összegnek vagyoni előnyét élveznénk

Nem csak a beékelődő területekre lenne szükségünk, hanem a gazdálkodásunkhoz szükséges egyéb terület megszerzésére is.

Ilyen például a vadaskert melletti szomszédos szántó, a vadak ivóvíz ellátását szolgáló vízfolyás melletti, és az erdő közé beékelődő szántó, az állatállomány ellátását szolgáló termőterület.

Jelentős korlát, hogy az erdőtörvényben deklarált erdőtelepítésre szánt szabad területet sem tudunk vásárolni, amelyen erdőt telepíthetnénk, pedig a környezetünkben számos erre alkalmas földterület lenne. Addig, amíg a tulajdon másé, nem lehet egy 50 éves vágásfordulójú beruházást elindítani.

Van a térségben eladó erdő is, amelyet szakmailag jól tudnánk kezelni, de nem tudjuk megvásárolni. A tulajdonosa nem ért hozzá, máshol lakik, vagy már idős, és szeretne tőle szabadulni, nem tudja eladni, nem tud megfelelni a törvényi előírásoknak, közben az erdő pusztul, gazdátlan és lopják.

Az elmúlt időszakban 19 ha-os terület hasznosítását hiusította meg ez a törvény, amely erdő azóta is kezeletlen.

Erdő esetében a hosszú távú bérlet sem megoldás, hiszen az átvett vagyontárgy megőrzéséről gondoskodni kell, olyan állapotban visszaadni, amilyenben volt a bérbevételkor, nem lehet. Így a későbbi jogi problémák, veszekedések, szakértői nyilatkozatok pro és kontra történő háborújának elkerülése végett a bérleti hasznosítást nem tudtuk elfogadni.

Föld eladás

A vagyonkezelési státuszból fakadóan értelemszerűen értékesítéshez nincs jogosultságunk. A 2007. évi vagyontörvény V. fejezetében részletesen előírja, hogyan, milyen feltételekkel lehetséges a vagyon átruházása. Gyakorlatilag erdő esetben a vagyonkezelési területünkön erdő értékesítése nem történt. Fejér megyében az önálló hrsz-ú kisebb, idegen területekbe beleékelődő, vagyonkezelő nélkül lévő erdőfoltok árverés útján történő értékesítése esetleg szóba jöhet, hiszen a megyénkben jellemző a szétaprózott erdőborítottság. Ezt jól jellemzi, hogy amíg az országos erdősültség 20 %, addig a megye erdővel borított hányada csak 12%.

Területcsökkenéssel járó változás kizárólag a kárpótlás idején történt cégünknél. Ekkor a 19 ezer ha erdőterületünkből mintegy 20 községhatárban összesen 300 ha földterület kijelölés történt meg. A kérelmezett földterületek zöme szántó és gyep volt. A területegyeztetéseknél elsődleges szempont az egybefüggő erdőterületek megtartása volt, és inkább a periférikus területek átadása történt meg.  Ezeken a területeken belül már nem került vizsgálatra milyen minőségűek a földek, jó és gyengébb adottságú részletek kijelölése egyaránt megtörtént.

Meg kell említeni, hogy volt olyan erdőgazdaság, ahol egy teljes erdészet terület került kárpótlásra kijelölve, amely aztán a tulajdonosi szétaprózottság okán erősen leromlott állapotba került. Azon a vidéken gazdálkodnak jól a sok tulajdonossal bíró erdőkben, ahol már volt hagyománya az erdőbirtokossági társulásoknak. Fejér megyére ez sem a múltban, sem a jelenben nem jellemző. Nálunk inkább az integrátori hálózatba szervezés tud felmutatni jó eredményeket

Akkoriban nagy kereslet volt az erdők iránt, ebből fakadóan rengeteg osztatlan közös tulajdonú hrsz. alakult ki, amely aztán később gátja lett az erdők kezelésének. Sokan még máig sem tudtak eleget tenni az EVT előírásainak, és nem jelentkeztek be erdőgazdálkodónak. Akik eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, megdöbbenve tapasztalták, hogy nem férnek hozzá a faanyaghoz.

Előtte erdészeti üzemtervet kell kérniük, éves tervet kell készítetni, erdészt megbízni a szakirányítással, a letermelt faanyag helyett új erdőt kell telepíteni. Sokszor sokkhatással ért fel a számítás eredménye, amikor rájöttek, hogy először költeni kell az erdőre, aztán megint költeni kell, és aztán egyszer valamikor a letermelt faanyag árbevételt hoz, amelyet esetleg az újraerdősítés költségei elvisznek.

Birtokösszevonási földcsere

Ez a forma működik magánszemély és az állam között is, azonban olyan hosszadalmasan, hogy nem lehet kivárni. Rengeteg előírást kell betartani, nagyon sok hatósági hozzájárulást kell beszerezni.

Vegyünk egy egyszerűnek tűnő esetet. Adott egy magántulajdonban lévő keskeny, hosszú kert, amely az alakja miatt nehezen beépíthető. Mellette van egy állami tulajdonban lévő gyep, amelyből egy 500m2-es darabot levéve földcserével rendezhető a probléma.

Szükséges ehhez beszerezni a megosztási vázrajzot 30 nap, a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájárulását 60 nap, az értékbecslési szakvélemény elkészítését 30 nap, az illetékes önkormányzat rendezési tervének a módosítását 1 év, a telekalakítási határozatot a szükséges hatósági egyeztetések lebonyolításával kb. 90 nap, mindenhová kell a két ingatlan hiteles tulajdoni lap és térkép másolata, majdnem mindenhová kell eljárási díjat fizetni. Be kell szerezni a Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyét, ha védett, vagy védelemre tervezett, továbbá a művelés alóli kivonási engedélyezési eljárást le kell folytatni a földhivatalnál, ki kell fizetni a földvédelmi járulékot. Minden megszerzett engedély birtokában a tulajdonosi jogok gyakorlója előkészíti a szerződést, akire nem vonatkozik határidő. Közben halad az idő, többször lejárnak határidők, újra és újra tulajdoni lapot kell váltani.  Ez az egy ügy a következő embereket érinti:

Kérelmező
Vagyonkezelő képviselője
Földmérő
Földhivatal- ügyfélfogadás
Földhivatali előadó- záradékoló
MNV ZRT munkatárs
Erdészei igazgatás
Földvédelmi munkatárs
Környezetvédelmi munkatárs
Önkormányzati építési előadó
Ügyvéd
MNV ZRT központ
Földhivatali ügyintéző

Ugye emlékeznek még az indulásra 500 m2 földcserét szeretett volna végrehajtani a tulajdonos.  Ez az ügy 2002-ben indult, a mai napig nem rendeződött le, közben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság mellett létrejött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, majd megszűnt és a két szervezet mára újra összeolvadt.

Van azonban pozitív példa is, amikor természetvédelmi célú közalapítvány által megvásárolt földterület cserélt gazdát a Zámolyi medencében védelemre tervezett állami erdőterületre. Ebben az esetben a szerződés gyorsan megszületett. Ez a tranzakció a kivétel, amely „a kivétel erősíti a szabályt" kategóriába tartozik.

Sajnos a jogi személy kezében már meglévő termőföld birtokösszevonási földcsere keretében megvalósuló tulajdon átadás sem lehetséges. Hiába van a kezünkben olyan földterület, amely kellő csere alapot biztosítana egy számunkra jobban szükséges, az egyesítés miatt jobb gazdálkodást biztosító föld megszerzéshez, nem lehetséges lebonyolítani a cserét.

Szolgalmi jogok

Egészen elmúlt időszakig hosszadalmas eljárás előzte meg állami földterület igénybevételét vonalas létesítmények, adott esetben közcélú beruházások megvalósulásához. A kérelmező a vagyonkezelői hozzájárulás birtokában már a helyi  MNV ZRT területi irodájában tud a szolgalmi joghoz engedélyt  kérni,  így nagy örömünkre ezzel az  intézkedéssel sokkal gyorsabbá vált az ügyintézés.

Magánerdő gazdálkodás

A magántulajdonú erdők többsége az 1989. évi rendszerváltás után került személyi tulajdonba, amikor a kárpótlással és a szövetkezetek részarány nevesítés folyamán sokan jutottak erdőhöz.

A mintegy két millió hektár erdőterületből 820 ezer ha van magánkézben, amelyben kisebb részt egyéni gazdálkodók dolgoznak, nagyobb részt azonban valamilyen társult formában erdőbirtokossági társulat, gazdasági társaság, szövetkezetek működnek.

Az egyéni gazdák átlag területe 3 ha, erdőbirtokossági társulásoké kb 100 ha, az átalakult régi szövetkezetek átlag területe 230 ha.

A közösségi gazdálkodás előnye ellenére nagyon erős az igény az egyéni gazdálkodási formára.

Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az egyéni gazdák képzésére, tájékoztatására valamint a szaktanácsadói, vagy integrátori hálózat kialakítására.

A kedvezőtlen birtokszerkezet hátrányait is lehet kezelni az integrátori szervezettel valamilyen szinten. Ennek első lépcsője a szakirányítás, ezt követően az életképes üzemméretet részben birtokkoncentrációval, részben szolgáltatás nyújtásával, részben haszonbérlettel lehet elérni.

Hazánkban az egyéni gazdálkodó kivételével minden gazdálkodási formában elválik a tulajdonostól a gazdálkodás.

A vidék népességmegtartó erejének szempontjából fontos nyugaton oly népszerű családi gazdálkodás nem olyan erős, hogy arra hosszú vágásfordulójú erdőgazdálkodást alapozni lehessen.

Hiányzik még a generációkon átívelő szaktudás, és a magántulajdon kezelésének az ismerete is.

A jövő útja lehetne egy lazább, a munkavégzésre alapuló szolgáltatás kialakulása, így a tulajdon megmaradhatna, és a munka is szakszerűen kerülne elvégzésre. Az a szervezet a támogatást is magánszemélyre lebontva tudná igénybe venni.

Sajnos nálunk a közösség gazdálkodás rossz élményei nagyon mélyek, ezért talán a nagyobb területtel rendelkező nagygazdák összefogásával lehetne indítani, amelyhez aztán látva annak jó működését csatlakozhatnának a kicsik is.