Földrajzi helyzet

A mai Fejér megye, a Mezőföld, Sárrét tiszta, bővizű folyóival, tavaival, ezeket körülvevő nádasokkal a legkülönbözőbb halak és víziszárnyasok eldorádója, a Bakony, a Vértes összefüggő erdőségei és a tőlük délre elterülő változatos dombvidék szigeterdei, dús rétjei pedig nagyvadban gazdag területek voltak már akkor is, amikor a honfoglalás során a magyarok itt letelepedtek.

Nyilván - több tényező mellett - ez is szerepet játszott abban, hogy Géza nagyfejedelem e terület szívében vetette meg 972-ben Székesfehérvár alapjait. A legősibb magyar város - ahol a későbbi évszázadok során 37 magyar királyt koronáztak meg és 14 király temetkezési helyéül szolgált - a török időkig a legfontosabb kulturális és kereskedelmi központ volt. A krónikák számos királyi vadászatot örökítettek meg ezekből az időkből.

Később a megyében élő nagybirtokok urai rendben tartották az erdőket, megbecsülték a vadat, vadaskerteket létesítettek.

A világháború során a vadállomány majdnem teljesen elpusztult. 1952-től a Mezőföldi Állami Erdőgazdaság kezelésébe került a 17 ezer hektár erdő és összesen 41 ezer hektár vadászterület.

Az azóta folytatott szakszerű erdő- és vadgazdálkodás, műszaki fejlesztés eredményeként vadászterületeink Európa szerte híressé váltak. Három nagyvadas területünkön valamennyi hazánkban vadászható nagyvadfaj megtalálható, apróvadas területeink a nagy terítékű fácán- és vadkacsavadászatokról nevezetesek.

A hozzánk érkező vendégeket nemcsak a vadban dús táj fogadja, a vadászati lehetőségeken kívül pihenésre, fényképezésre, filmezésre, hintós túrákra, horgászatra is van mód.

A történelmi múltú Székesfehérvár és környéke műemlékei, a Balaton, a Velencei-tó és Budapest közelsége sok-sok látnivalót kínál.

A csend, a jó levegő teszi teljessé a felüdítő kikapcsolódást. A szép erdei környezetben fekvő vadászházaink elismert konyháikkal egész évben várják a pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeket.

Környezetünk globális problémái ma az egész világot foglalkoztatják. Az emberiség léte függ attól, hogy most már a veszélyek felismerését rövid időn belül határozott, összehangolt, tudományosan megalapozott cselekvés kövesse. Meg kell valósítani a környezet újfajta hasznosítását a környezetgazdálkodási tevékenység során, amely a környezet hosszú távra szóló hatékony védelmét, szabályozott használatát, optimális fejlesztését jelenti. Az így kialakuló dinamikus ökológiai egyensúly feleljen meg a társadalom reális igényeinek.

A környezetvédelemben különös hangsúlyt kap a természet- és tájvédelem. A táj optimális hasznosításában - a mezőgazdaság mellett - az erdészet meghatározó szerepet játszik.

Az erdő - ez a csodálatos életközösség - jótékony hatását az emberi környezet szinte valamennyi elemére az év minden napján, folyamatosan képes nyújtani. A környezeti ártalmak ott is sújtják, így védelemre, szakszerű kezelésre szorul, csak így tudja sokoldalú funkcióját kifejteni.

Feladatunk az, hogy hosszú távon stabil, a termőhelynek megfelelő erdőket neveljünk, új telepítésekkel területüket növeljük, térségenként úgy határozzuk meg a terhelés maximumát, arányait, a használati prioritásokat, hogy a gazdálkodás érdeke ne kerüljön szembe a természet érdekével. Munkánk szép és összetett, amelyet akkor végzünk jól, ha ma is a jövőben gondolkodunk. Így érhetjük el azt, hogy az erdők magas értékű ipari felhasználású faanyagot, egészséges biotáplálékot jelentő vadhúst adnak, védik a levegőt, talajt, vizet és egyben kielégítik az emberek egyre növekvő pihenési, üdülési, sport - ezen belül a vadászat - igényét is.